A veszteség reakciói a gyermekekben sokfélék. A gyermekek sokszor jóval erőteljesebben és hosszabban reagálnak egy közeli hozzátartozó elvesztéséhez, mint azt a felnőttek gondolnák. Nem mindig beszélnek megtapasztalásaikról és érzéseikről a felnőtteknek. A gyermek elrejtheti gyászát, ezzel megőrzi, „megspórolja” a szülőt. Emiatt a felnőttek sokszor alulértékelik a gyermek gyászoló képességét és a halállal kapcsolatos események felfogását.
A gyermekek gyásza is sok időt és energiát vesz igénybe. Veszteségéhez történő reagálása sok esetben késik, akár fél – egy év elteltével a halálesetet követően kezd el gyászolni.
A gyermeknek nehéz elviselnie a gyászt, épp ezért igyekszik elkerülni, kiküszöbölni a fájdalmat. De ez nem jelenti azt, hogy a gyermek nem gyászolna, vagy esetleg már túl lenne rajta.
A gyermeknek korlátolt eszközei vannak a gyász kezeléséhez. Az ismeretek kognitív kezelése, a verbális kifejezés és a koncentrálás jóval szűkösebb a felnőttekéhez képest.
Gyászának kezelésében nem a beszélgetés az elsődleges segítség, hanem sokkal inkább a játék, az alkotás és a szimbólumok. Sokszor az „aktív” gyász csak a játékokban és a rajzokban jelenik meg.
Annak érdekében, hogy ne maradjon a gyermek gyászában egyedül, hogy mielőbb megtanuljon veszteségével együtt élni, várom egyéni segítőbeszélgetés sorozatra, amely egy kreatív munkafüzet segítségével zajlik.
Részletek: itt

Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!